A tavasz és a nyár sokak számára a természet megújulását jelenti, ugyanakkor egyre több ember számára az allergiás tünetek megjelenésének időszaka is. A pollenallergia (szezonális allergiás rhinitis vagy szénanátha) világszerte növekvő gyakoriságú megbetegedés, amely jelentősen ronthatja az életminőséget és a mindennapi teljesítőképességet. Az allergiaszezon során a levegőben található növényi pollenek, elsősorban fák, füvek és gyomnövények virágporai, váltanak ki immunológiai reakciót az arra érzékeny egyéneknél.
Az allergia az immunrendszer IgE-mediált túlérzékenységi reakciója, amely során a szervezet egy egyébként ártalmatlan környezeti anyagot, allergént, veszélyesnek érzékel. Pollenallergia esetén a belélegzett pollenek ellen az immunrendszer specifikus IgE-antitesteket termel. Az allergénnel való ismételt találkozás során ezek az antitestek a hízósejteken és bazofileken keresztül hisztamin és egyéb mediátorok felszabadulását váltják ki, amely a jellegzetes tünetek megjelenéséhez vezet (Pawankar et al., 2020).
A leggyakoribb tünetek közé tartoznak:
► tüsszögés, orrfolyás
► orrdugulás
► szemviszketés és könnyezés
► torokkaparás
► köhögés
► fáradtság, koncentrációs nehézségek
Bizonyos esetekben az allergiás rhinitis allergiás asztmával is társulhat, amely légszomjat és sípoló légzést okozhat (Bousquet et al., 2020).
Az allergiaszezon időtartama földrajzi régiótól és klimatikus viszonyoktól függ, de Magyarországon általában kora tavasztól késő őszig tart. A különböző növények eltérő időszakban bocsátanak ki pollent:
♦ kora tavasz: mogyoró (Corylus), éger (Alnus), nyír (Betula)
♦ tavasz vége – nyár eleje: pázsitfűfélék (Poaceae)
♦ nyár vége – ősz: parlagfű (Ambrosia artemisiifolia)
Az allergiás tünetek gyakran hasonlítanak más légúti betegségek, például vírusfertőzések, tüneteire, ezért a pontos diagnózis felállítása kulcsfontosságú. A modern laboratóriumi diagnosztika lehetőséget biztosít az allergiát kiváltó allergének pontos azonosítására.
A leggyakrabban alkalmazott vizsgálatok közé tartoznak:
Specifikus IgE meghatározás vérből
A vérvizsgálat során kimutatható, hogy a szervezet termel-e specifikus IgE ellenanyagot egy adott allergénnel szemben. Ez a módszer széles körben alkalmazott és megbízható diagnosztikai eszköz (Hamilton & Adkinson, 2015).
Allergiapanelek
Egy vizsgálattal több allergén, például pollen, háziporatka, állatszőr vagy penészgomba, elleni érzékenység is vizsgálható.
Komponens alapú diagnosztika (Component-resolved diagnostics, CRD)
A modern allergológiai diagnosztika egyik fontos eszköze, amely lehetővé teszi az allergének molekuláris szintű azonosítását. Ez segíthet megkülönböztetni az elsődleges allergiát a keresztreakcióktól, és pontosabb kockázatbecslést tesz lehetővé (Matricardi et al., 2016).
Az allergiaszezonban a tünetek enyhítését több tényező is segítheti:
• a napi pollenjelentések figyelemmel kísérése
• a szeles időben történő hosszabb szabadtéri tartózkodás csökkentése
• hazaérkezés után ruhaváltás és hajmosás
• pollenidőszakban rövid, intenzív szellőztetés
• szükség esetén orvos által javasolt antihisztamin vagy egyéb gyógyszeres kezelés
Az allergiás betegek számára bizonyos esetekben allergénspecifikus immunterápia is elérhető, amely az egyetlen oki kezelésnek tekinthető az allergiás rhinitis és az allergiás asztma esetében (EAACI Guidelines, 2018).
Az allergia megfelelő diagnosztizálása és kezelése jelentősen javíthatja az érintettek életminőségét. A korszerű laboratóriumi vizsgálatok lehetővé teszik az allergiát kiváltó tényezők gyors és megbízható azonosítását, amely alapvető a személyre szabott kezelés kialakításában.
Amennyiben visszatérő allergiás tüneteket tapasztal, érdemes szakemberhez fordulni és szükség esetén laboratóriumi vizsgálatot végezni.
Hivatkozások
Bousquet, J., et al. (2020). Allergic Rhinitis and its Impact on Asthma (ARIA) guidelines. Allergy.
Hamilton, R. G., & Adkinson, N. F. (2015). Clinical laboratory assessment of IgE-dependent hypersensitivity. Journal of Allergy and Clinical Immunology.
Lake, I. R., et al. (2017). Climate change and future pollen allergy in Europe. Environmental Health Perspectives.
Matricardi, P. M., et al. (2016). EAACI Molecular Allergology User's Guide. Pediatric Allergy and Immunology.
Pawankar, R., et al. (2020). WAO White Book on Allergy. World Allergy Organization.
