Allergiaszezon – hogyan készüljünk fel a pollenek időszakára?

A tavasz és a nyár sokak számára a természet megújulását jelenti, ugyanakkor egyre több ember számára az allergiás tünetek megjelenésének időszaka is. A pollenallergia (szezonális allergiás rhinitis vagy szénanátha) világszerte növekvő gyakoriságú megbetegedés, amely jelentősen ronthatja az életminőséget és a mindennapi teljesítőképességet. Az allergiaszezon során a levegőben található növényi pollenek, elsősorban fák, füvek és gyomnövények virágporai, váltanak ki immunológiai reakciót az arra érzékeny egyéneknél.

Mi történik allergia esetén?

Az allergia az immunrendszer IgE-mediált túlérzékenységi reakciója, amely során a szervezet egy egyébként ártalmatlan környezeti anyagot, allergént, veszélyesnek érzékel. Pollenallergia esetén a belélegzett pollenek ellen az immunrendszer specifikus IgE-antitesteket termel. Az allergénnel való ismételt találkozás során ezek az antitestek a hízósejteken és bazofileken keresztül hisztamin és egyéb mediátorok felszabadulását váltják ki, amely a jellegzetes tünetek megjelenéséhez vezet (Pawankar et al., 2020).

A leggyakoribb tünetek közé tartoznak:

tüsszögés, orrfolyás
orrdugulás
szemviszketés és könnyezés
torokkaparás
köhögés
fáradtság, koncentrációs nehézségek

Bizonyos esetekben az allergiás rhinitis allergiás asztmával is társulhat, amely légszomjat és sípoló légzést okozhat (Bousquet et al., 2020).

Mikor van allergiaszezon?

Az allergiaszezon időtartama földrajzi régiótól és klimatikus viszonyoktól függ, de Magyarországon általában kora tavasztól késő őszig tart. A különböző növények eltérő időszakban bocsátanak ki pollent:

Kora tavasz: mogyoró (Corylus), éger (Alnus), nyír (Betula)
Tavasz vége – nyár eleje: pázsitfűfélék (Poaceae)
Nyár vége – ősz: parlagfű (Ambrosia artemisiifolia)

A laboratóriumi diagnosztika szerepe

Az allergiás tünetek gyakran hasonlítanak más légúti betegségek, például vírusfertőzések, tüneteire, ezért a pontos diagnózis felállítása kulcsfontosságú. A modern laboratóriumi diagnosztika lehetőséget biztosít az allergiát kiváltó allergének pontos azonosítására.

Specifikus IgE meghatározás vérből

A vérvizsgálat során kimutatható, hogy a szervezet termel-e specifikus IgE ellenanyagot egy adott allergénnel szemben. Ez a módszer széles körben alkalmazott és megbízható diagnosztikai eszköz (Hamilton & Adkinson, 2015).

Allergiapanelek

Egy vizsgálattal több allergén, például pollen, háziporatka, állatszőr vagy penészgomba, elleni érzékenység is vizsgálható.

Komponens alapú diagnosztika (Component-resolved diagnostics, CRD)

A modern allergológiai diagnosztika egyik fontos eszköze, amely lehetővé teszi az allergének molekuláris szintű azonosítását. Ez segíthet megkülönböztetni az elsődleges allergiát a keresztreakcióktól, és pontosabb kockázatbecslést tesz lehetővé (Matricardi et al., 2016).

Mit tehetünk az allergiás tünetek csökkentéséért?

Az allergiaszezonban a tünetek enyhítését több tényező is segítheti:

a napi pollenjelentések figyelemmel kísérése
a szeles időben történő hosszabb szabadtéri tartózkodás csökkentése
hazaérkezés után ruhaváltás és hajmosás
pollenidőszakban rövid, intenzív szellőztetés
szükség esetén orvos által javasolt antihisztamin vagy egyéb gyógyszeres kezelés

Az allergiás betegek számára bizonyos esetekben allergénspecifikus immunterápia is elérhető, amely az egyetlen oki kezelésnek tekinthető az allergiás rhinitis és az allergiás asztma esetében (EAACI Guidelines, 2018).

A korai felismerés jelentősége

Az allergia megfelelő diagnosztizálása és kezelése jelentősen javíthatja az érintettek életminőségét. A korszerű laboratóriumi vizsgálatok lehetővé teszik az allergiát kiváltó tényezők gyors és megbízható azonosítását, amely alapvető a személyre szabott kezelés kialakításában.

Amennyiben visszatérő allergiás tüneteket tapasztal, érdemes szakemberhez fordulni és szükség esetén laboratóriumi vizsgálatot végezni.

Hivatkozások:

Bousquet, J., et al. (2020). Allergic Rhinitis and its Impact on Asthma (ARIA) guidelines. Allergy.
Hamilton, R. G., & Adkinson, N. F. (2015). Clinical laboratory assessment of IgE-dependent hypersensitivity. Journal of Allergy and Clinical Immunology.
Lake, I. R., et al. (2017). Climate change and future pollen allergy in Europe. Environmental Health Perspectives.
Matricardi, P. M., et al. (2016). EAACI Molecular Allergology User's Guide. Pediatric Allergy and Immunology.
Pawankar, R., et al. (2020). WAO White Book on Allergy. World Allergy Organization.

Interaktív Pollennaptár (HQ-Lab Panel)

Kattintson az adott hónapra a jellemző allergén növények és a pollenkoncentráció megtekintéséhez!

Február

Mogyoró Közepes
Éger Közepes
Nyárfa Alacsony

Március

Mogyoró Magas
Éger Magas
Szilfa Közepes
Fűzfa Alacsony
Nyárfa Magas
Juharfa Alacsony
Nyírfa Alacsony

Április

Nyírfa Magas
Szilfa Magas
Fűzfa Magas
Juharfa Magas
Tölgyfa Közepes
Bükkfa Közepes
Diófa Alacsony
Illatos borjúpázsit Alacsony
Gyermekláncfű Alacsony

Május

Tölgyfa Magas
Diófa Magas
Illatos borjúpázsit Magas
Termesztett rozs Magas
Bükkfa Közepes
Angol perje Közepes
Juhsóska Közepes
Gyermekláncfű Közepes
Lándzsás útifű Alacsony
Margaréta Alacsony

Június

Illatos borjúpázsit Magas
Angol perje Magas
Réti komocsin Magas
Pelyhes selyemperje Magas
Juhsóska Magas
Termesztett rozs Közepes
Lándzsás útifű Közepes
Margaréta Közepes

Július

Angol perje Magas
Réti komocsin Magas
Lándzsás útifű Magas
Illatos borjúpázsit Közepes
Pelyhes selyemperje Közepes
Fekete üröm Közepes
Margaréta Közepes
Juhsóska Közepes
Parlagfű Alacsony
Fehér libatop Alacsony
Homoki ballagófű Alacsony

Augusztus (Kritikus időszak)

Parlagfű Kritikus!
Fekete üröm Magas
Réti komocsin Közepes
Lándzsás útifű Közepes
Aranyvessző Közepes
Fehér libatop Közepes
Homoki ballagófű Közepes
Angol perje Alacsony

Szeptember

Parlagfű Magas
Fekete üröm Közepes
Aranyvessző Közepes
Fehér libatop Közepes
Homoki ballagófű Közepes

Október

Parlagfű Alacsony (Szezon vége)